Febr. 24-én Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége. Több mint ezer orvos gyűlt össze. Megválasztották a vezetőséget, elnök: dr. Dienes Sándor professzor, egyetemi tanár, hét alelnököt is választottak, országos titkár dr. Kerek István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2002. június 17.
Jún. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Ház dísztermében bemutatták az Életmentő virrasztás című Kerek István-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Másfél éve eltávozott a kiváló főorvos, dr. Kerek István. Mély vallásosságáról Csató Béla katolikus főesperes beszélt. Az egykori orvoskollégára, a kiváló aneszteziológusra dr. Seres Sturm Magda emlékezett. /Lokodi Imre: Korszerűtlen ember korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2002. november 19.
Nov. 17-én Marosvásárhelyen, a Szív- Érgyógyászati és Szervátültetési Intézetben leleplezték dr. Kerek István emlékplakettjét. Kerek István volt a marosvásárhelyi aneszteziológiai és intenzív terápia iskola megalapítójára. Az emlékünnepségen részt vett Kerek doktor özvegye, Kerek Mária gyógyszerésznő is. A domborművet Vetró András temesvári szobrászművész készítette és ajánlotta fel. Mivel Kerek doktor is a bánsági nagyvárosból származott el, a szülőhelytől távol földi a földinek állított emléket. /Boros Tety: Kerek István- emlékplakett. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
2003. december 20.
Új és lényegesen bővített szerkesztésben jelent meg Sütő András Fülesek és fejszések című könyve a csíkszeredai Neptun Könyvkiadónál. Sütő András a bővítéssel kapcsolatban két krónikás barátját említette. Néhai dr. Kerek Istvánt, aki orvosként töltött az író mellett 15 órát 1990. márc. 19-én és 20-án, amikor őt súlyos sebesültként a bukaresti Katonai Kórházba szállították. Egy másik krónikás az akkori bukaresti magyar nagykövet, Szűts Pál, akinek Bukaresti napló 1985-1990 című emlékiratában izgalmas fejezetek olvashatók a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról is. A száműzött könyvek kifejezéssel arra utalt, hogy a Fülesek és fejszések című könyve szövegének nagyobb részét az 1989-es fordulat előtt írta és menekítette Budapestre, nehogy házkutató szekusok kezére kerüljön. Itthoni kiadása tehát a száműzöttségből való hazatérés is egyben. 1981-90 között Sütő könyvei csak Magyarországon láttak napvilágot, itthoni kiadásuk tervének megvalósítását reméli a Neptun Könyvkiadóval kötött egyezség alapján. /Borbély László: Fülesek és száműzött könyvek. Röpke beszélgetés Sütő Andrással. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
